Páratartalom: Mit mutat a páraszintmérő? - Ezek a mikrobák leselkednek Önre
Az ember számára az ideális páratartalom 50% körül van, de a Földön élő több milliárd faj közül csak kevesen osztoznak az ízlésünkön. Ha tehát Ön szép, egészséges orchideákat szeretne látni a lakásban, esetleg szívesen megosztaná hálószobáját néhány millió, megkapóan ragaszkodó, aprócska torokgyulladás baktériummal, állítsa be a páratartalmat az alábbiak szerint!
40% alatti páratartalom
Ez a páratartalom éppen ideális otthoni evolúciós kísérletekhez: a parányok világában a generációk rendkívül gyorsan követik egymást, és akár pár nap alatt megfigyelhetjük a környezethez való alkalmazkodásukat és változatos törzsfejlődésüket.
Ilyen páratartalom mellett érzi például magát legjobban a streptococcusok széles családja. Ezek a baktériumok, amíg nem szabadulnak ki a petricsészéből meglehetősen ártalmatlanok, az emberi szervezetbe jutva viszont fajtól függően gennyesedést, torokgyulladást, tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást okozhatnak.
Szintén kedvelik az ilyen klímát a streptococcusokhoz hasonlóan gennykeltő, illetve hasmenést, ételmérgezéseket okozó staphylococcusok is.
Ha megfelelő laboratóriumi felszerelés híján úgy dönt, hogy a tenyésztést a saját szervezetében kezdené meg, akkor is az alacsony az ideális páratartalom: ilyen környezetben a nyálkahártyák kiszáradnak, és ez kedvez a különféle bakteriális- és vírusfertőzések kialakulásának.
Házi laborjának az állapota azonban ennél a - kísérletezésre egyébként tökéletesen alkalmas - páratartalomnál könnyen leromolhat: alacsony páraszint esetén a fabútorok, fahangszerek könnyen törnek, repednek, elhangolódnak.
50% alatti páratartalom
Ha kicsit emeljük a páratartalom értékét, máris csökkentjük a biodiverzitást a hálószobában, ráadásul 40%-os páratartalom fölött az ember szervezete optimálisan tud működni, védekezni.
Ha azonban kisgyermek van a családban, nem árt még feljebb emelni a páratartalmat. Vannak ugyanis más mikroszkopikus ellenségeink is, (az egyébként valójában élettelen) vírusok. A mobili vírus (kanyaró), a rubeola és a bárányhimlő vírusai épp 40-50%-os páratartalom mellett érzik legjobban magukat.
Nem elég a páratartalom: Mit okoz még a száraz levegő?
Ha nem a mikrobák és a bútorok, hanem az ember szempontjából nézzük, a száraz levegő legfontosabb hatása, hogy minket is kiszárít. A nyálkahártyák még a szokásosnál is könnyebben irritálódnak. (A szennyezett levegő évszaktól függetlenül nem kedvez nekik.) Ha ez történik, hamar észre fogja venni: tünetei száraz, égő, viszkető szemek (még kontaktlencse viselése nélkül is), torokkaparás, szájszárazság, száraz köhögés. (Ez utóbbi a légutak irritációjának tünete.) A száraz nyálkahártyák, mint az előbb is írtuk, az immunrendszer munkáját is nehezítik. A téli egészségmegőrzés nem csak a C-vitamin szedéséről szól! Fontos a páratartalom helyes beállítása is!
70% feletti páratartalom
Ha az unalmas téli baktériumok helyett valami izgalmasabbra vágyik, próbálja felvinni a páratartalmat 70% fölé! Ilyenkor változatos penészgomba fajokkal és a kötőhártyagyulladást okozó adenovírusokkal ismerkedhet meg testközelből. Emellett a trópusi növények és az óriáskígyók is ilyen páratartalmat igényelnek, így ha szívesen óriásterráriummá változtatná a lakását, akkor is az első lépés.
Páratartalom mérés házilag: honnan tudhatom, mennyire párás a lakásom?
Ha párásító készüléket használ, akkor biztosan megfelelően, a modern párásítók nem egyszerűen csak párásítanak, hanem pontosan szabályozzák a páratartalmat. Ha párásító vagy párátlanító beszerzésén gondolkodik, akkor viszont első körben nézze meg, egyáltalán szüksége van - e ilyesmire!